2013. május 10., péntek

9. fejezet - Let me k i s s you

http://4.bp.blogspot.com/-AZy24bQQTsc/UWbPgSgG7vI/AAAAAAAABeE/8Zw-YkbvC0U/s400/tumblr_mkp8f5BeqV1rp4im3o1_400_large.gif

Louis szemszöge

Hihetetlenül jól éreztem magam Belle-lel, igazából még örülök is, hogy úgy alakult, hogy ketten maradtunk. Kár, hogy el lett rontva a vége azzal a kiscsajjal, pedig én szívesen vettem volna neki nyalókát, cserébe ha abbahagyja a nyávogást. Viszont mikor a sok rajongó észrevett minket, elkezdtünk rohanni a kijárat felé, és az autókhoz futottunk volna. Azonban akadt egy kis bökkenő, hogy a kocsik nem voltak ott. A többiek biztos már hazamentek. A nagy tömeg meg csak úgy rohant felénk, mi meg nem tudtunk mit csinálni.
- Basszus, most mi legyen? - túrt bele a hajába Belle, és idegesen körbekémlelt.
- Gyere! - kezdtem el futni, közben megragadtam a lány kezét, és magam után húztam. Egy sikátorféleségbe értünk, ami tele volt graffitivel fújkálva, és a szag sem volt a legkellemesebb. Egy óriási szemetes mögé bújtunk, és vártunk mi lesz. Láttam, ahogy néhány fan egy pillanatra megtorpan az utca elején, és azt nézik, hogy ott vagyunk-e. Becsuktam a szemem, és úgy imádkoztam, hogy menjenek tovább. Bevált! A pár lány továbbfutott, mert az egyik elkiáltotta magát, hogy állítólag észrevett. Még egy darabig némán guggoltunk, nehogy a lassabb rajongók még kiszúrjanak, majd mikor úgy éreztük már tiszta a levegő, felálltunk, és kisétáltunk az utcából.
- Huh! Ez nem sokon múlt! - fújta ki magát Belle.
- Hát nem! - értettem egyet - Mehetünk haza? - mosolyogtam rá, majd válaszul egy bólintást küldött felém.


Isabelle szemszöge



Ahogy végre vége lett a kis incidensnek, elindultunk haza. Nekem még mindig a kezemben volt a tigrisem, ami egy kicsit összekoszolódott a kuka mögött, de nem igazán érdekelt.
- És mióta vagytok együtt Eleanor-ral? - kérdeztem, mert egy kicsit érdekelt.
- Nem tudom pontosan, talán egy éve. Bár mostanra kicsit ellaposodott a kapcsolatunk. - vallotta be, és egy kicsit meglepett.
- Tényleg? Pedig nem látszik.
- Igen, próbálom leplezni. Vagy inkább, hogy ő boldog legyen. Már nem érzem vele annyira jól magam, mint amikor összejöttünk. - mesélte. Nem tudom, szerintem ez nem fair Eleanor-ral szemben. Oké, nem vagyunk puszipajtások, vagy ilyesmi, de egy kicsit kezdtem megsajnálni.
- Óóó. - mondtam végül csak ennyit. Nem kellett sok, és hazaértünk. Mivel egyikük sem hozott kulcsot, becsöngettünk, hátha a többiek már hazaértek.
- Ti meg mi a fenét csináltatok ennyi ideig? - nyitott ajtót Liam "kedvesen".
- Nyugi, haver! Csak engedj be! - csitította Louis.
- Tudjátok ti mennyi az idő? - kérdezte hevesen a bátyám, közben félrelépett, hogy be tudjunk menni az ajtón. Gyorsan az Ice Watch órámra pillantottam, és leolvastam róla, hogy három óra van. Te jó ég! Így elfutott volna az idő? Úgy tizenegy óra tájékán indultunk el a parkba. - És a telefont sem tudjátok felvenni! Röhej! - tombolta ki magát még mindig Liam. - Isabelle, neked meg az emeleten csörgött! - szólított a teljes nevemen, ami sosem jelent jót. Csak próbáltam visszafojtani a röhögésem, és mint aki megbánta a dolgot, lehajtottam a fejem.
- Ugyan már! Most pár óra nem a világ! - próbát menteni mindkettőnket Louis.
- A telefont azért bekapcsolhattad volna! - rágódott Liam még midig a telefon témán.
- Figyu, ezen most felesleges összeveszni, itt vagyunk az a lényeg, és majd máskor Louis bekapcsolja a telóját, én meg magammal viszem! - zártam le részemről a témát, és úgy döntöttem, hogy felmegyek a szobámba, és átöltözöm. Benyitottam az ajtón, majd az ablakhoz léptem, és felhúztam a redőnyt, majd kinyitottam az ablakot. A szekrényből kivettem egy itthoni sortot, és egy topot. Az netbook-om bekapcsoltam, majd az ágyra dobtam. Gyorsan lespuriztam, és készítettem magamnak egy forrócsokit, majd újra felmentem. Megnéztem néhány új Pretty Little Liars részt, mert amióta itt vagyok nem is láttam, és azóta kijött pár új.


Pár óra múlva


Jól elszaladt az idő, a pár részből, amit megnéztem hat lett, de nem tudtam abbahagyni egyszerűen, mert olyan izgalmas volt! Úgy hét óra felé eszméltem föl, majd gondoltam lemegyek a többiekhez. Épp a Harry Potter-t nézték, úgyhogy gondoltam nem zavarok be, ezért csak leültem közéjük.
- Ez melyik rész? - suttogtam oda Louis-nak, remélvén, hogy nem egy nagy jelenetet zavartam meg.
- A hetedik asszem. - válaszolt kedvesen. Elmosolyodtam, majd próbáltam kitalálni most épp mi történhet. Valahogy nem tudod lekötni, és egy kis zajt hallottam a konyhából, úgyhogy elhatároztam, hogy odamegyek. Nem láttam senkit, az "illető", aki általában itt szokott lógni, gondolom gyorsan elslisszolt. Kinyitottam a hűtőt, hogy kivegyek belőle valami rágcsát, de ahogy észrevettem kongott az ürességtől.
- NIALL! - kiáltottam, olyan hangosan, hogy én magam is megijedtem.
- Igen? - hallottam az illető hangját, ami meglehetősen félénk volt.
- Ez mi? - kérdeztem, majd kijjebb tártam a hűtő ajtaját.
- Hűtő? - kérdezte, mintha nem tudnám, hogy épp mit csinálok.
- Azt én is tudom. De miért üres?
- Nem tudom, biztos elfogyott a kaja.
- Ajj! Te etted ki? - örjöngtem de közben röhögtem is.
- Hát. Lehetséges. - kezdte el a körmét piszkálni.
- Szuper! - indultam fel az emeletre, hogy átöltözzek, mert úgy döntöttem, hogyha senki sem képes lemenni, akkor majd én veszek egy-két dolgot. Gyorsan magamra kaptam egy nacit és egy kényelmes pólót, a hajamat pedig copfba fogtam, majd szaladtam is. Nem vittem sok pénzt, mert nem terveztem egy nagy bevásárlást tartani, csak pár joghurt meg néhány kaja, amiből szendvicset lehet csinálni. Nem tudtam pontosan hol van a bolt, így csak mentem erre-arra hátha találok egyet. És tíz perc sem kellett, mert találtam egyet, viszont épp, hogy bementem volna, egy ismerős hang ütötte meg a fülemet.
- Belle, várj! - megfordultam, és megláttam Louis-t. - Mit csinálsz?
- Szia! - köszöntöttem kedvesen - Én csak lejöttem venni pár kaját, mert Niall kiette a hűtőt. - mondtam.
- Figyelj, mondanom kell valamit... - mondta sejtelmesen.
- És ezt pont itt? - kérdeztem, mikor a bejáratnál egy öreg nénike majdnem fellökött, mivel pont az ajtóban álltam meg.
- Igen, négyszemközt. - mosolygott rám.
- Rendben, hallgatlak! - néztem rá, nem mondtam neki, de egy kicsit megijesztett.
- Nagyon jó volt ma veled. - kezdte.
- Igen, veled is. - mondtam, de még nem tudtam, hogy "mire készül".
- Figyelj, Belle! Én gondolkodtam, és... - lépett közelebb hozzám, és átkarolt a derekamnál.
- Mit szeretnél? - kérdeztem, és próbáltam nem mozogni. Louis nem mondott semmit, az ajkait a nyakamon éreztem, ahogy kisebb puszikat nyom rá. A kezeit még mindig a derekamon pihentette, én becsuktam a szemeim, kicsit élvezkedve, majd feleszméltem.
- Héé! - toltam el egy kicsit magamtól. - Mit csinálsz? - kérdeztem, bár nyilvánvaló volt.
- Azt, amit éppen érzek. - micsoda költő lett belőle hirtelen. Épp, hogy kimondta a mondatot, magához húzott és megcsókolt. Hosszú, szenvedélyes csók volt, amit én is viszonoztam. Fogalmam sem volt, hogy mit csinálok, csak elengedtem magam, és hagytam, hogy Louis irányítson. A kezemet a nyaka köré kulcsoltam, Ő pedig közelebb húzott magához. Beletellett pár percbe, mire eljutott a tudatomig, hogy mit is csinálok éppen. Elkapta a fejem, és lesütöttem a szemem. A kezemet leengedtem, és egy lépéssel távolabb mentem Tőle.
- Mi az? - kérdezte mosolyogva. Ez most valahogy nem hatott meg. Dühös lettem.
- Hogy mi van? Louis, neked barátnőd van, én meg csak úgy leállok veled itt smárolni! - keltem ki magamból. - Nem érzed ennek a súlyát?
- Héé, nyugi! - lépett megint közelebb, és már indította volna a karját, hogy átkaroljon, de megint eltoltam magamtól. Nem mondtam semmit, csak hosszan a szemébe néztem. - Most mi van? - nézett rám, és már kezdett ő is ideges lenni. - Nem akarod?
- Nem! - vágtam rá szinte azonnal, de a hangom olyan elcsukló és erőtlen volt, hogy még én sem vettem komolyan.

1 megjegyzés:

  1. Díj: wtf.blog.neon.hu/files/2012/08/liebsteraward.jpg

    1.) Mindenkinek 11 dolgot kell mondania magáról!
    2.) A jelölő minden kérdésére válaszolni kell!
    3.) 11 kérdést kell feltenni a jelölteknek!
    4.) 11 embert kell megjelölni! (Nincs visszajelölés / visszaadás)

    1, Ki(k) a példaképe(i)d?
    2, Mivel foglalkozol legtöbbet egy nap?
    3, Miért kezdtél blogolni?
    4, Mit szeretnél csinálni 10 év múlva?
    5, Kedvenc sztár?
    6, Ha lehetne egy kívánságod mit kívánnál?
    7, Sorolj fel 5 blogot, amit rendszeresen olvasol!
    8, Mi kelti fel egy történtben az érdeklődésed?
    9, Mi a kedvenc filmed?
    10, Hány éves vagy?
    11, Mi az életcélod?

    VálaszTörlés