Louis szemszöge
Hihetetlenül
jól éreztem magam Belle-lel, igazából még örülök is, hogy úgy alakult,
hogy ketten maradtunk. Kár, hogy el lett rontva a vége azzal a
kiscsajjal, pedig én szívesen vettem volna neki nyalókát, cserébe ha
abbahagyja a nyávogást. Viszont mikor a sok rajongó észrevett minket,
elkezdtünk rohanni a kijárat felé, és az autókhoz futottunk volna.
Azonban akadt egy kis bökkenő, hogy a kocsik nem voltak ott. A többiek
biztos már hazamentek. A nagy tömeg meg csak úgy rohant felénk, mi meg
nem tudtunk mit csinálni.
- Basszus, most mi legyen? - túrt bele a hajába Belle, és idegesen körbekémlelt.
-
Gyere! - kezdtem el futni, közben megragadtam a lány kezét, és magam
után húztam. Egy sikátorféleségbe értünk, ami tele volt graffitivel
fújkálva, és a szag sem volt a legkellemesebb. Egy óriási szemetes mögé
bújtunk, és vártunk mi lesz. Láttam, ahogy néhány fan egy pillanatra
megtorpan az utca elején, és azt nézik, hogy ott vagyunk-e. Becsuktam a
szemem, és úgy imádkoztam, hogy menjenek tovább. Bevált! A pár lány
továbbfutott, mert az egyik elkiáltotta magát, hogy állítólag észrevett.
Még egy darabig némán guggoltunk, nehogy a lassabb rajongók még
kiszúrjanak, majd mikor úgy éreztük már tiszta a levegő, felálltunk, és
kisétáltunk az utcából.
- Huh! Ez nem sokon múlt! - fújta ki magát Belle.
- Hát nem! - értettem egyet - Mehetünk haza? - mosolyogtam rá, majd válaszul egy bólintást küldött felém.
Isabelle szemszöge
Ahogy
végre vége lett a kis incidensnek, elindultunk haza. Nekem még mindig a
kezemben volt a tigrisem, ami egy kicsit összekoszolódott a kuka
mögött, de nem igazán érdekelt.
- És mióta vagytok együtt Eleanor-ral? - kérdeztem, mert egy kicsit érdekelt.
- Nem tudom pontosan, talán egy éve. Bár mostanra kicsit ellaposodott a kapcsolatunk. - vallotta be, és egy kicsit meglepett.
- Tényleg? Pedig nem látszik.
-
Igen, próbálom leplezni. Vagy inkább, hogy ő boldog legyen. Már nem
érzem vele annyira jól magam, mint amikor összejöttünk. - mesélte. Nem
tudom, szerintem ez nem fair Eleanor-ral szemben. Oké, nem vagyunk
puszipajtások, vagy ilyesmi, de egy kicsit kezdtem megsajnálni.
-
Óóó. - mondtam végül csak ennyit. Nem kellett sok, és hazaértünk. Mivel
egyikük sem hozott kulcsot, becsöngettünk, hátha a többiek már
hazaértek.
- Ti meg mi a fenét csináltatok ennyi ideig? - nyitott ajtót Liam "kedvesen".
- Nyugi, haver! Csak engedj be! - csitította Louis.
-
Tudjátok ti mennyi az idő? - kérdezte hevesen a bátyám, közben
félrelépett, hogy be tudjunk menni az ajtón. Gyorsan az Ice Watch órámra
pillantottam, és leolvastam róla, hogy három óra van. Te jó ég! Így
elfutott volna az idő? Úgy tizenegy óra tájékán indultunk el a parkba. -
És a telefont sem tudjátok felvenni! Röhej! - tombolta ki magát még
mindig Liam. - Isabelle, neked meg az emeleten csörgött! - szólított a
teljes nevemen, ami sosem jelent jót. Csak próbáltam visszafojtani a
röhögésem, és mint aki megbánta a dolgot, lehajtottam a fejem.
- Ugyan már! Most pár óra nem a világ! - próbát menteni mindkettőnket Louis.
- A telefont azért bekapcsolhattad volna! - rágódott Liam még midig a telefon témán.
-
Figyu, ezen most felesleges összeveszni, itt vagyunk az a lényeg, és
majd máskor Louis bekapcsolja a telóját, én meg magammal viszem! -
zártam le részemről a témát, és úgy döntöttem, hogy felmegyek a
szobámba, és átöltözöm. Benyitottam az ajtón, majd az ablakhoz léptem,
és felhúztam a redőnyt, majd kinyitottam az ablakot. A szekrényből
kivettem egy itthoni sortot, és egy topot. Az netbook-om bekapcsoltam,
majd az ágyra dobtam. Gyorsan lespuriztam, és készítettem magamnak egy
forrócsokit, majd újra felmentem. Megnéztem néhány új Pretty Little
Liars részt, mert amióta itt vagyok nem is láttam, és azóta kijött pár
új.
Pár óra múlva
Jól
elszaladt az idő, a pár részből, amit megnéztem hat lett, de nem tudtam
abbahagyni egyszerűen, mert olyan izgalmas volt! Úgy hét óra felé
eszméltem föl, majd gondoltam lemegyek a többiekhez. Épp a Harry
Potter-t nézték, úgyhogy gondoltam nem zavarok be, ezért csak leültem
közéjük.
- Ez melyik rész? - suttogtam oda Louis-nak, remélvén, hogy nem egy nagy jelenetet zavartam meg.
-
A hetedik asszem. - válaszolt kedvesen. Elmosolyodtam, majd próbáltam
kitalálni most épp mi történhet. Valahogy nem tudod lekötni, és egy kis
zajt hallottam a konyhából, úgyhogy elhatároztam, hogy odamegyek. Nem
láttam senkit, az "illető", aki általában itt szokott lógni, gondolom
gyorsan elslisszolt. Kinyitottam a hűtőt, hogy kivegyek belőle valami
rágcsát, de ahogy észrevettem kongott az ürességtől.
- NIALL! - kiáltottam, olyan hangosan, hogy én magam is megijedtem.
- Igen? - hallottam az illető hangját, ami meglehetősen félénk volt.
- Ez mi? - kérdeztem, majd kijjebb tártam a hűtő ajtaját.
- Hűtő? - kérdezte, mintha nem tudnám, hogy épp mit csinálok.
- Azt én is tudom. De miért üres?
- Nem tudom, biztos elfogyott a kaja.
- Ajj! Te etted ki? - örjöngtem de közben röhögtem is.
- Hát. Lehetséges. - kezdte el a körmét piszkálni.
-
Szuper! - indultam fel az emeletre, hogy átöltözzek, mert úgy
döntöttem, hogyha senki sem képes lemenni, akkor majd én veszek egy-két
dolgot. Gyorsan magamra kaptam egy nacit és egy kényelmes pólót, a
hajamat pedig copfba fogtam, majd szaladtam is. Nem vittem sok pénzt,
mert nem terveztem egy nagy bevásárlást tartani, csak pár joghurt meg
néhány kaja, amiből szendvicset lehet csinálni. Nem tudtam pontosan hol
van a bolt, így csak mentem erre-arra hátha találok egyet. És tíz perc
sem kellett, mert találtam egyet, viszont épp, hogy bementem volna, egy
ismerős hang ütötte meg a fülemet.
- Belle, várj! - megfordultam, és megláttam Louis-t. - Mit csinálsz?
- Szia! - köszöntöttem kedvesen - Én csak lejöttem venni pár kaját, mert Niall kiette a hűtőt. - mondtam.
- Figyelj, mondanom kell valamit... - mondta sejtelmesen.
- És ezt pont itt? - kérdeztem, mikor a bejáratnál egy öreg nénike majdnem fellökött, mivel pont az ajtóban álltam meg.
- Igen, négyszemközt. - mosolygott rám.
- Rendben, hallgatlak! - néztem rá, nem mondtam neki, de egy kicsit megijesztett.
- Nagyon jó volt ma veled. - kezdte.
- Igen, veled is. - mondtam, de még nem tudtam, hogy "mire készül".
- Figyelj, Belle! Én gondolkodtam, és... - lépett közelebb hozzám, és átkarolt a derekamnál.
-
Mit szeretnél? - kérdeztem, és próbáltam nem mozogni. Louis nem mondott
semmit, az ajkait a nyakamon éreztem, ahogy kisebb puszikat nyom rá. A
kezeit még mindig a derekamon pihentette, én becsuktam a szemeim, kicsit
élvezkedve, majd feleszméltem.
- Héé! - toltam el egy kicsit magamtól. - Mit csinálsz? - kérdeztem, bár nyilvánvaló volt.
-
Azt, amit éppen érzek. - micsoda költő lett belőle hirtelen. Épp, hogy
kimondta a mondatot, magához húzott és megcsókolt. Hosszú, szenvedélyes
csók volt, amit én is viszonoztam. Fogalmam sem volt, hogy mit csinálok,
csak elengedtem magam, és hagytam, hogy Louis irányítson. A kezemet a
nyaka köré kulcsoltam, Ő pedig közelebb húzott magához. Beletellett pár
percbe, mire eljutott a tudatomig, hogy mit is csinálok éppen. Elkapta a
fejem, és lesütöttem a szemem. A kezemet leengedtem, és egy lépéssel
távolabb mentem Tőle.
- Mi az? - kérdezte mosolyogva. Ez most valahogy nem hatott meg. Dühös lettem.
-
Hogy mi van? Louis, neked barátnőd van, én meg csak úgy leállok veled
itt smárolni! - keltem ki magamból. - Nem érzed ennek a súlyát?
-
Héé, nyugi! - lépett megint közelebb, és már indította volna a karját,
hogy átkaroljon, de megint eltoltam magamtól. Nem mondtam semmit, csak
hosszan a szemébe néztem. - Most mi van? - nézett rám, és már kezdett ő
is ideges lenni. - Nem akarod?
- Nem! - vágtam rá szinte azonnal, de a hangom olyan elcsukló és erőtlen volt, hogy még én sem vettem komolyan.
Díj: wtf.blog.neon.hu/files/2012/08/liebsteraward.jpg
VálaszTörlés1.) Mindenkinek 11 dolgot kell mondania magáról!
2.) A jelölő minden kérdésére válaszolni kell!
3.) 11 kérdést kell feltenni a jelölteknek!
4.) 11 embert kell megjelölni! (Nincs visszajelölés / visszaadás)
1, Ki(k) a példaképe(i)d?
2, Mivel foglalkozol legtöbbet egy nap?
3, Miért kezdtél blogolni?
4, Mit szeretnél csinálni 10 év múlva?
5, Kedvenc sztár?
6, Ha lehetne egy kívánságod mit kívánnál?
7, Sorolj fel 5 blogot, amit rendszeresen olvasol!
8, Mi kelti fel egy történtben az érdeklődésed?
9, Mi a kedvenc filmed?
10, Hány éves vagy?
11, Mi az életcélod?